1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről - Gyaraki Tanoda

Üdvözöljük a
Békés Megye Képzés Online-on
www.atkepzes.com

Képzés Online

www.atkepzes.com

Nyilvántartási szám: 04-0036-06 2010. 02. 07. Akkreditációs lajstromszám: AL-102

Keresés a tartalomban:

OK

Főoldal Vezető hír Hírek Képzések Támogatott képzések Aktuális képzések Jogszabályok Magunkról Elérhetőség

Hogyan keress Referenciák Képzés képgaléria Képzés videógaléria Fórum E-mail Linkajánló Keresés Jelentkezés

Békés Megye

Békéscsaba hírei

Hirek

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről

2009. nov. 19., csütörtök, 08.59.54 CET

A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió közösségi vívmányaihoz igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer működésének biztosítása, a pályakezdéshez és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges szakképesítés(ek)nek az esélyegyenlőségen alapuló megszerzése, valamint az Alkotmányban meghatározott tanuláshoz való jog érvényesülése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 11. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések kivételével - kiterjed minden olyan iskolai rendszerű és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: felnőttképzési törvény) alapján felnőttképzési tevékenységnek minősülő iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, amely

a) a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre, a tanulmányokba és a szakmai vizsgába történő beszámítás tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) által szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatásra, pályaorientációra és szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatásra, valamint szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra,

b) az állam által elismert szakképesítés megszerzésére,

c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére,

d) a felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzésére,

e) a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására,

f) a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzésre;

g) a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre, továbbá

h) az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre

irányul.

(2) E törvény hatálya kiterjed az (1) bekezdésben szabályozott tevékenységet folytató valamennyi szervezetre és magánszemélyre.

(3) E törvény hatálya kiterjed az országos gazdasági kamarákra és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre az e törvényben szabályozott feladataik ellátása tekintetében.

(4) E törvény hatálya kiterjed a szakmai vizsgára, valamint a szakmai vizsgát szervező intézményre.

(5) A törvény hatálya nem terjed ki a külön törvénnyel szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítésre.

szakképzés

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről

A szakképzés intézményei

2. § (1) A szakképzés intézményei:

a) a szakközépiskola;

b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is [a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: szakképző iskola];

c) a felsőoktatási intézmény;

d) az állami felnőttképzési intézmény;

e) a felnőttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény;

f) a központi képzőhely.

(2) A szakképzést folytató intézmény létesítésére, fenntartására és működésére - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a közoktatási törvény, a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény létesítésére, fenntartására és működésére - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a felsőoktatási törvény, az állami felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felnőttképzési törvény, a központi képzőhely létesítésére, fenntartására és működésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az e törvény 15. §-ának (3) bekezdésében foglaltak kivételével - jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező - természetes és jogi személyek; illetőleg ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak szakképzést. [Az (1) és a (3) bekezdésekben foglaltak a továbbiakban együtt: szakképzést folytató intézmény.]

munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére is irányul.

A törvény hatálya munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére is irányul.

(4)

(5) A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények a közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot hozhatnak létre. A térségi integrált szakképző központ lehet:

a) a közoktatási törvény 89/B. §-ának (2) vagy (11)-(13) bekezdése alapján létrehozott társulás, illetve nonprofit gazdasági társaság,

b) a közoktatási törvény 67. §-ának (5) bekezdése szerint működő szakképző iskola,

c) a szakképzésben részt vevő intézmények egy intézmény - székhely vagy telephely - keretében történő fenntartása,

d) a (6) bekezdésben meghatározott társaság.

(6) A közoktatási törvény 89/B. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjában és (5) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a szakképzést folytató intézmény fenntartója, a felsőoktatási intézmény, valamint a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezet - kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként - szakképzés-szervezési társaságot hozhat létre. A szakképzés-szervezési társaság tekintetében a közoktatási törvény 89/B. §-ában foglaltakat - a (6)-(9) bekezdésében foglaltak kivételével - alkalmazni kell.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott szakképzés-szervezési társaság megszűnése esetén a helyi önkormányzat, illetve annak társulása által bevitt vagyonát a helyi önkormányzatnak, illetve társulásának a vagyonnövekménnyel együtt kell visszaadni.

Az Országos Képzési Jegyzék

3. § (1) Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) tartalmazza.

(2) Az OKJ-ben kell meghatározni

a) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés-szervezési formától függő maximális időtartamát (szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot),

b) a szakképesítések körét és szakmacsoportját,

c) a jegyzékbe kerülés évét,

d) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket,

e) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot),

okj

Az OKJ-ben kell meghatározni a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés-szervezési formától függő maximális időtartamát (szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot),

f)

g) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei (a továbbiakban: szakmai és vizsgakövetelmény) meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt minisztert, - ha a szakmai és vizsgakövetelmények az ő feladatkörébe tartoznak - a Központi Statisztikai Hivatal elnökét vagy a Közbeszerzések Tanácsának elnökét (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter).

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül szakképzés folytatható más, a szakképzést folytató intézmény által megjelölt, az állam által nem elismert szakképesítés megszerzésére is.

(4) A Központi Statisztikai Hivatal elnöke feladatkörébe tartozó szakképesítésekre vonatkozó, az e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke véleményének kikérésével a Központi Statisztikai Hivatal felügyeletét ellátó miniszter gyakorolja.

(5) A Közbeszerzések Tanácsának elnöke feladatkörébe tartozó, az e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Közbeszerzések Tanácsának elnöke véleményének kikérésével az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja

Forrás: fvsz.hu

Készült: a Gyarakiné és Társai Bt. - Békés Megye Képzés Online megbízásából.

A Békés Megye Képzés Online célja, hogy az Internet fejlett technológiáját alkalmazva kommunikálja és menedzselje a munkaerő-, és munkavállalói igényeket.

A Békés Megye Képzés Online a hagyományos képzések mellett távoktatást, távmunkát, ezzel kapcsolatos képzést, átképzést hatékonyan felvállalja és szervezi Békés megyében.

Napi rendszerességgel olvasható a Békés Megye Képzés Online -on:

országos és nemzetközi tájékoztató információk

képzés és átképzési tájékoztatók

aktuálisan induló képzés, átképzés

képes hírek

képgaléria- videogaléria

link és webcím ajánlók

képzés átképzés fogalmainak definiálás

A Békés Megye Képzés területei:

Új fejlesztésű képzés - munkalehetőségekkel:

(Megjegyzés: jó minősítéssel vizsgázott hallgatóinknak azonnali munkalehetőségek)

programozás: dinamikus portálok